A Kirajzás egy egész ciklus kezdete, amely ad valamilyen előtörténetet az új trilógiának, illetve saját folytatásának. A Régi Köztársaság utolsó rúgásait, és Darth Sidious törekvéseit is jobban megismerhetjük ebből a könyvből. A szereplők elég kacskaringós úton jutnak el a végső állapotukba. Nem szeretnék egy elemzést történetmeséléssé alacsonyítani, de bizonyos háttérinformációk szükségesek a későbbiek megértésében.
  A legfőbb szereplők Lorana Jinzler (neve a következőkben csak az utolsó részben, a Túlélők keresésében fog újra felbukkanni), aki Jorus C'baoth jedi mester tanítványa. Legfontosabb tulajdonságai közé tartozik, hogy... Nincs semmilyen igazán kiemelkedő tulajdonsága? Csak viccelek, ő pontosan annak a folyamatnak a produkciója, amit C'baoth jelent Zahn univerzumában. Megalomániás, uralkodni akaró, önérzetes és roppantul erőszakos mestere mellett e tanítvány fejletlen, kiforratlan, és visszahúzódó lett. És neki kell minden válsághelyzetet megoldania, az egyre ingerültebb utasok, és az egyre önelégültebb C'baoth között. A másik fontos szereplő Kinman Doriana, Palpatine személyi titkára, és Darth Sidious kéme. mesteri elme, tényleg imádom. Az ő feladata az, hogy a Kirajzás ne jusson ki a következő galaxisba. Sajnos a későbbiekben (mármint a többi könyvben) ő sem szerepel többet, csupán egyszer említik a nevét a Jövő látomásában. A harmadik fontos szereplő Jorj Car'das, aki párszor szerepel a Válaszutak című könyvben, illetve a Múlt kísértetében.
  Néha Obi-wan Kenobi és fiatal tanítványa is feltűnnek, bár ők tényleg csak mellékszerepet kapnak, és a könyv felétől nem is szerepelnek többet. Egy utas is szerepet kap, aki a jedik egyre nagyobb hatalmát nem élvezve megpróbál szembeszállni velük, és emlékeim szerint ő már fog szerepelni a Túlélők keresésében.
  Mégis az egész könyv, és általánosságban az egész sorozat legimponálóbb karaktere maga Thrawn, a személy, aki így vagy úgy, de mindegyikben feltűnik, és akinek a szemszögéből sosem mutatnak semmit. Mindig van azonban valaki mellette, akin keresztül átérezzük a tetteinek a súlyát, a motivációját, és bár a későbbiekben ő lesz a "gonosz" én úgy érzem, hogy egy szimpatikus de mindenképpen impozáns lénnyel van dolgunk.
  A könyv stílusa nagyon megragadó, kicsit talán szájbarágós, de ez azért van, mert egy egész birodalom és galaxis összes fontos adatát belezsúfolták. Viszont a történet gördülékeny, folyamatos, tele van csavarokkal és fordulatokkal, a párbeszédek igazán nem mondhatók egysíkúnak, mindegyik egyedi a maga módján. A karakterábrázolás eltérő az eredeti trilógiától, ahol csak kevés árnyalt szereplő volt, és még inkább eltér a második (az új) filmtrilógiától, ahol nem voltak árnyalások. Ebben (/ezekben) a könyvben (/könyvekben) minden karakternek látjuk a mozgatórugóit, és éppen ezért nincs igazán gonosz és igazán jó, csak egy halom keverék, akikben más-más arányokban vegyültek el a két oldal elemei. Pont ettől élvezhető az egész, nem lehet mindig mindenkit szívből utálni (na jó, a vagaari fajt lehet). A kedvenc jelenetem mégis az volt, amikor kiderült, hogy miért is akar az Uralkodó annyira egyeduralmat, militarista, központosított államot, stb. Az ok egy, a Peremvidéken túl élő faj, amiről a chissek is tudnak (ez Thrawn faja, ismeretlenek a többi ismeretlen vidéken élővel együtt). A Kirajzás elpusztítására is két cél vezérelte: egyrészt több tucatnyi Jedi halála túlságosan is csábító volt, a másik pedig, hogy a hajó óhatatlanul figyelmeztette volna ezt a fajt a leigázható területek ottlétére.
  Mivel úgy érzem, hogy a történet is kiváló, a szereplők nagyobbik része jól el van találva, elég jó az egyensúly a fontos és kevésbé fontos szereplők között (bár az olyan emberek, mint Kinman Doriana szerintem túl kevés szerepet kaptak, míg Anakin és Obi-wan itt is sok időt kaptak, annak ellenére, hogy harmadlagos szereplők voltak), a több szál mesterien fut egymásba, és még árnyalt, sokoldalú és nem csak a fekete-fehér sablont használó; szerintem ez e könyv megérdemelne egy tízes skálán:
kilenc pontot.

  A következő elemzésem remélem hosszabb lesz, és azt is remélem, hogy élveztétek, és néhány embernek kedvet adtam a könyv beszerzéséhez. A következő könyv (hacsak nem jön közbe valami) a Hűség illetve a Válaszutak lesz, ezek elég rövidek ahhoz, hogy egybe dolgozzam ki őket.